Már nem húzta el a kezét az álló farkamról, és ahogy marokra fogtam a haját megint kéjes nyöszörgéssel reagált.
-Megőrjítesz teljesen, mondtam és lehúztam a sliccem, mit sem törődve ellenvetésével.
-Kicsim dehát olyan szűk neki a hely a nadrágban, még valami baja lesz ott nyomorogva...
Csókolóztunk, élvezte ahogy a cickókkal foglalkoztam, a hátát simogattam, de a kezét elhúzta a farkamról.
-De én nem akarok ma még semmit, és...
-Én sem kicsim, de legalább egy picit megsimizhetnéd szegényt. Nézd milyen bánatos.
Smárolás, haj fogás, punci simogatás részemről, kéjes nyöszörgés, aztán marokra fogás részéről. Marokra fogta, aztán elengedte.
-Kicsim, ne tedd ezt vele, nézd mennyire elszomorodik, már nem is tudja mit kell tennie, legalább egy kis puszit adj neki, hogy érezze, hogy törődsz vele... nem, én nem akarok semmi komolyat ma, és esküszöm, én nem fogom hagyni, hogy bármi is történjen ma, én megígérem, hogy az biztos, hogy nem lesz ma semmi, csak egy puszit, egy kicsit adj neki...
A következő nyakcsókolgatás, hajmarokrafogás, kéjes nyöszörgésnél már ott volt a dákó felett... és adott neki egy kis puszit. Aztán mindjárt még egyet, aztán még egyet... és szinte elnyelte.
-Őrülten finom vagy kicsim, csináld kicsim, csináld...
Tényleg jól szopott.
- Kicsim, én tényleg nem akarom végig csinálni, de olyan finom vagy... olyan finom vagy... jaj, istenem... csináld, szopjad....
Még párszor elmondtam, hogy én nem akarom, tényleg nem akarom... Ő közben nem mondott semmit. Vagyis egyszer mondott volna, de akkor a haját markolászva jó irányba tereltem a figyelmét. Mert figyelme az volt.
Aztán elsötétült az éjszaka, vagy csillagok gyúltak, magam se tudom, de szinte szétolvadtam a szájában. Utolsó lélekjelenlétemmel még elvettem volna a fejét, de ő ragaszkodott a tűzijátékhoz. Minden cseppjét megtartotta.
Későn, kifacsarva értem haza. Kellett nekem benézni a Badoo-ra?
