Alapból nem csípem a túlsúlyos csajokat, de a ziccereket egyszerűen nem tudom kihagyni, ha egy nő érezteti, hogy hajlandó egy kis szexre akkor képes vagyok félre tenni az előítéleteimet.
Egészségügyben dolgozott, nem volt túl magas ellenben terebélyes.
Olyan magas labdás szó összetételeket használt, hogy felvetettem: mi lenne ha egyik délután találkoznánk és beszélgetnénk. Belement.
Nyár volt, dögmeleg. A nő szinte bűzlött a parfümtől. Nem volt ínyemre a dolog, ezért gondoltam gyorsan vigyük dűlőre a dolgot: ha lesz szex rendben, ha nem akkor meg húzzunk el a gyíkba mihamarabb. Mondtam menjünk ki a Duna partra. Beült az autóba.
Megsimogattam a lábát, hagyta. Az első piros lámpánál megpusziltam, rögtön visszacsókolt. Nyelvszopósan. A farkam erre már megmozdult, gondoltam mielőbb csendes helyre kellene érnünk. Egy bokros résznél parkoltam le. Rövid csókolózás után elővettem a farkam. Nem kellett rábeszélni. Olyat szopott, hogy csoda. Cuppogott neki.
A nő rettenet volt, de egy hét elmúltával tán már feledtem a parfüm bűzt, és amikor már második napja nem volt semmi extra akcióm kikerestem a telefonszámát és felhívtam. Kicsit hőbörgött, hogy ő mást is szeretne szopáson kívül, de nem volt más választása. Megint istenit szopott amíg én markolásztam az óriási dudáit.
Gondoltam: többet soha, de valami ínséges napok jöhettek, én barom megint felhívtam.
Megint belement. A Duna-parti bokros rész már ismerős volt, én már vettem is elő a brét, a csaj erre baromi fürgén felhúzta a szoknyáját, ledobta a bugyit, és mire kettőt szóltam volna rám-kuporodott és ügyesen ráült az álló farkamra. Csak a nagy csöcsök himbálóztak, a nagy pina szinte teljesen elnyelte a szerszámom.
Becsületére legyen mondva: a végén azért leszopott. Azóta nem kerestem.
